A karrierépítés folyamata gyakran olyan, mintha csak egy hullámvasúton ülnénk: hatalmas magasságokat és rendkívüli mélységeket is meg lehet élni ennek során. Ez utóbbira jelent egyértelműen példát, mikor esetlegesen valamilyen oknál fogva elbocsájtanak bennünket a munkahelyünkről. Egy ilyen eseménynek a feldolgozása nagy különbözőséget tud mutatni a munkavállalók között, vannak, akik egészen gyorsan túlteszik magukat a problémán és újult erővel próbálnak elhelyezkedni, míg mások hosszasan őrlődnek és magukba roskadnak. A következőkben azon túl, hogy részletesebben is körül járjuk az elbocsájtás témakörét, néhány jótanácsot is megfogalmazunk azzal kapcsolatban, hogy miként tudunk mielőbb talpra állni ebből a helyzetből.
Néhány fontos jogi tudnivaló
A munkáltatói felmondásnak írásban kell történnie, s ezen dokumentumban a munkáltató köteles megindokolni a döntését. Az indoklási kötelezettség alól két kivétel van: mikor a munkavállaló a próbaidejét tölti, illetve ha a munkavállaló nyugdíjas. Ha ezek egyike sem áll fenn, abban az esetben az indoklásnak meg kell történnie, amivel kapcsolatban fontos, hogy az csak a munkavállaló magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével lehet kapcsolatos. Más esetben, eltérő okokra hivatkozva a felmondás érvénytelen.
Bizonyos időszakokban és élethelyzetekben a munkavállalónak felmondási védelem jár, vagyis ekkor a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Ennek értelmében a várandóságnak és szülési szabadságnak, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak, a lombikbébi programban való részvétel első 6 hónapjának, valamint az önkéntes katonai szolgálatnak az ideje alatt a munkavállaló nem veszítheti el az állását munkáltaói felmondás következtében. Ha ez esetleg információhiányból adódóan mégis megtörténne (pl. a munkavállaló a felmondást követően közölné terhességét), a munkáltató 15 napon belül visszavonhatja a döntését.
Mindezek mellett érdemes a felmondási idővel kapcsolatos tudnivalókat is tisztázni. A felmondási idő alapvetően 30 nap, de ez akár hosszabb is lehet a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek számától, illetve a munkaszerződésben foglaltaktól függően. Fontos információ továbbá az is, hogy munkáltatói felmondás esetén a munkáltató köteles legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Ezen felmentés alatt a munkavállalót bérezés illeti meg, azaz ugyanúgy kapja a fizetését, de már nem kell bejárnia dolgozni, fókuszálhat az álláskeresésre. További részletek a munkáltatói felmondással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az alábbi cikkekben:
https://drmarkolevai.hu/kirugtak-a-munkahelyemrol-mit-tehetek
https://officina.hu/belfoeld/219-munkaltatoi-felmondas
Közeleg az elbocsátás? Ezek lehetnek a szembetűnő jelei!
Az elbocsátásuk ténye ugyan a legtöbbeket váratlanul szokta érni, mégis vannak bizonyos jelek, amelyek arra figyelmeztethetnek, hogy valami nincsen rendben. Ha például azt tapasztaljuk, hogy szinte egyik pillanatról a másikra kikerültünk a céges információs körforgásból, akkor jogos a gyanúnk azzal kapcsolatban, hogy a vezetés nem tervez hosszabb távon velünk. Érdemes továbbá figyelembe venni a teljesítményértékelésben kapott visszacsatolásokat is. Ha ezekben egymás után több alkalommal is éles kritikákkal illetnek bennünket, abban az esetben sürgősen változtatásokat kell eszközölnünk, máskülönben könnyen előfordulhat, hogy nem lesz hosszú maradásunk a cégnél.
Intő jelekre lehetünk figyelmesek a kiadott feladatok mennyiségével kapcsolatban is. Amennyiben hirtelen szinte semmilyen feladatot nem kapunk, és egyre inkább háttérbe szorulunk az olyan projektekben is, amelyekben előtte tevékeny részt vállalatunk, akkor jogos lehet a gyanúnk afelől, hogy megingott a vezetőség bizalma az irányunkba. Ugyanez ellenkező esetben is igaz lehet, vagyis, ha rengeteg feladatot kapunk irreális és betarthatatlan határidőkkel, akkor van rá esély, hogy csak ürügyet keresnek arra, hogy megváljanak tőlünk. Mindezek mellett pedig a cégen belüli kapcsolatainkat is érdemes folyamatosan figyelemmel kísérnünk, ugyanis a kollégák gyakran távolodnak el azoktól, akikről sejtik vagy esetleg tudják, hogy veszélyben az állásuk.
A munkahely elvesztésének feldolgozása
Miután megtörtént a baj, vagyis elveszítettük az állásunkat természetes, ha egyfajta letargiát érzünk. Gyakran a pszichológusok az ezt követő időszakot gyászfolyamatként szokták azonosítani, amit olyan érzések kísérnek, mint például a düh, a bizonytalanság és a kétségbeesés. Fel kell tehát arra készülnünk, hogy nem csak anyagi, hanem pszichológiai, lelki tekintetben is megterhelő időszak következhet ezután. Fontos azonban, hogy semmi esetre se éljük meg szégyenként ezeket az időket, hanem merjünk segítséget kérni a hozzánk közelállóktól. Ellenkező esetben ugyanis az elszigeteltség, a szorongás, és rosszabb esetben a depresszió fogja uralni a mindennapjainkat, ami nem csak a munkaerőpiacra való visszatérésünket akadályozhatja, de súlyos fizikai következményekkel is járhat.
Mit tegyünk ilyenkor, hogyan álljunk talpra?
Dolgozzunk ki stratégiát
A munkahelyünk elvesztését követően jó eséllyel azonnal belevetjük magunkat az álláskeresésébe, és állandó látogatóivá válunk az egyes állásportáloknak. Fontos azonban, hogy ne meggondolatlanul, mindenféle stratégia nélkül vágjunk bele ebbe a folyamatba, hanem vázoljuk fel magunknak, hogy milyen iparágban szeretnénk elhelyezkedni, és a tapasztalatunkhoz, képzettségünkhöz mérten mely munkakörök jöhetnek szóba. Lényeges továbbá, hogy időt szánjunk az önéletrajzunk, motivációs levelünk kidolgozására is, melyet minden jelentkezés előtt az adott hirdetés követelményeihez igazítsunk. Ez azt jelenti, hogy ne ugyanazon dokumentumokat küldjük szét a hirdetők között, ha ugyanis ezt meg tudjuk tenni, az arra utal, hogy pályázatunk túlságosan sablonos.
Célszerű továbbá az állásportálok mellett a közösségi felületeket (pl. LinkedIn) is használni, valamint a toborzóirodák, szakmai szervezetek, illetve a munkaügyi kirendeltség segítségét kérni az újbóli elhelyezkedést illetően. Utóbbihoz, vagyis a város foglalkoztatási osztályához már csak azért is megéri fordulni, hogy útmutatót kapjunk az álláskeresési járadék ügyintézésével kapcsolatban. Az erre való jogosultságot illetően az alábbiakban lehet tájékozódni:
https://nfsz.munka.hu/cikk/78/Ki_jogosult_allaskeresesi_jaradekra
Fejlesszük magunkat szakmailag, emberileg
A munkahelyünk elvesztése következtében felszabaduló időt igyekezzünk hasznosan tölteni, amibe az álláskeresés mellett például az önfejlesztés is beletartozhat. A veszprémiek ilyen szempontból szerencsés helyzetben vannak, ugyanis a városban rendszeresen indulnak különböző szakmai képzések, de ezenkívül az online tanfolyamok lehetőségeit is érdemes végig gondolni. Ne feledkezzünk meg továbbá a személyes tulajdonságainkkal kapcsolatos fejlődésről sem, azaz vonjuk le a konklúziókat az állásunk elvesztéséből, és igyekezzünk tenni a hibáink javítása érdekében.
Szánjunk időt a meglévő szakmai kapcsolataink ápolására, újak kialítására
Veszprémben is rengeteg állás kerül betöltésre a kapcsolatrendszer útján. Éppen ezért sem szabad hallgatnunk arról, ha esetleg elveszítenénk a munkánkat, hisz könnyen előfordulhat, hogy éppen egy ilyen beszélgetés alkalmával értesülünk egy számunkra érdekes lehetőségről. Érdemes tehát időt és energiát szánnunk arra, hogy ápoljuk az eddig kialakított ismeretségeinket, valamint kezdeményezőnek és nyitottnak kell mutatkoznunk az új kapcsolatok kialakítását illetően is. Manapság ehhez digitális (pl. szakmai fórumok, közösségi oldalak stb.) és hagyományos eszközök is a rendelkezésünkre (konferenciák, előadások stb.) állnak, és egy új munka megszerzése miatt különösen érdemes kiaknázni minden lehetőségeket.
VeszpremAllas.hu / N.G.