Manapság már természetesnek vesszük, hogy a munkavállalók többször is munkahelyet váltanak a karrierjük során. Ennek ellenére egy ilyen döntés meghozatala még mindig sokaknak tud jónéhány álmatlan éjszakát okozni. Persze ebben semmi meglepő nincs, hisz egy munkahelyváltás olyan volumenű elhatározás, ami nem csak a saját, de a közvetlen környezetünk életét is befolyásolhatja. A jó döntés meghozatala érdekében a következőkben szót ejtünk arról, hogy milyen tényezőket érdemes átgondolnunk a munkahelyváltás kapujában, valamint bemutatjuk, hogy mely esetekben tanácsos az új kihívások mellett letennünk a voksunkat.
A munkavállalói felmondás szabályai
Még mielőtt azonban belefognánk a bevezetőben felvázolt témakörök tárgyalásába, nem árt, ha bizonyos jogi kérdéseket is tisztázunk. Ez esetben a munkavállalói felmondással kapcsolatos szabályokat érdemes körül járnunk, hisz így szüntethetjük meg az előző munkáltatónkkal a munkaviszonyunkat, amennyiben a munkahelyváltás mellett döntenénk. Fontos tudnivaló kezdésként, hogy a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony is megszüntethető felmondással. Előbbi esetében azonban a dolgozó élhet az indoklás nélküli felmondás jogával, míg az utóbbi esetben a Munka Törvénykönyve szerint részletesen indokolnia kell döntését. A következőkben annak gyakoriságából kifolyólag az előbbivel, azaz a határozatlan idejű munkaviszony munkavállalói részről történő (rendes) felmondásával fogunk foglalkozni.
Fontos, hogy a felmondást minden esetben írásban szükséges rögzíteni. Kiemelendő továbbá, hogy a rendes felmondás helyett 2022-ben már egyszerűen csak felmondást kell írni a dokumentumba. Amint arról az előzőekben is említést tettünk, munkavállalói felmondás esetén az indoklástól van lehetőség és tanácsos is eltekinteni. A felmondás benyújtását követően a munkaviszony a felmondási idő lejártát követően szűnik meg. Ennek a standard mértéke 30 nap, kivéve abban az esetben, ha a munkaszerződésben erről a felek korábban máshogyan nem rendelkeztek. A felmondási ideje alatt természetesen a munkavállalónak továbbra is eleget kell tennie munkavállalói kötelezettségeinek, mely időszak alatt ugyanúgy munkabérre jogosult, azonban adott esetben megállapodhat a munkáltatójával a felmondási idő alól való felmentésről, ily módon hamarabb megszüntetve a munkaviszonyt.
Milyen tényezőket mérlegeljünk a felmondás előtt?
Az első és legfontosabb mérlegelendő szempont természetesen az, hogy a felmondásunkat követően van-e biztosított helyünk egy másik munkahelyen. Jelen gazdasági helyzetben ugyanis meglehetősen nagy kockázatot vállalnánk akkor, ha a bizonytalanért mondanánk fel, és az álláskeresői mezsgyére lépnénk. Érdemes továbbá azt is végig gondolnunk, hogy milyen okok vezettek idáig, hogy most a felmondásunkat fontolgatjuk: anyagi, a munkakörülményeket illető, szervezeti változásokkal kapcsolatos, személyes vagy más egyéb problémák állnak a háttérben? Tanácsos továbbá azt is megvizsgálni, hogy mekkora a mozgásterünk, azaz mennyire tudjuk befolyásolni a számunkra kedvezőtlen tényezőket. Mindemellett pedig ne feledkezzünk meg önkritikát gyakorolva számot vetni arról, hogy vajon mindent megtettünk-e a helyzetünk javítása érdekében.
Amennyiben egy állásajánlat elfogadását kell mérlegelnünk, több szempontot is tanácsos figyelembe vennünk. Nyilvánvalóan a pénz a legtöbbek számára egy fontos faktor, ugyanakkor nem szabad, hogy a döntésünket csak a fizetésre alapozzuk. Érdemes például átgondolnunk, hogy az új állással járó munkakör mennyire áll közel hozzánk, mennyire tudjuk elképzelni magunkat benne a hétköznapokban. Fontos továbbá megvizsgálni az előrelépési lehetőségeket is, hisz könnyen lehet, hogy az új hely ugyan magasabb fizetést kínál, azonban hosszútávon nem biztosít olyan minőségű karrierutat, mint a jelenlegi munkáltatónk. Végezetül pedig érdemes utánajárni az ajánlatot tevő cég munkahelyi légkörének is, hisz korántsem mindegy, hogy milyen hangulatban, milyen mentalitás mellett telnek a mindennapok.
Jelek, hogy a váltás mellett érdemes döntenünk
Túlzott, elhatalmasodó stressz
Az életünk egy jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, s az ott tapasztaltak nagymértékben befolyásolják az általános hangulatunkat. A túlzott stressz, az elhatalmasodó nyomás tehát a munkán kívüli életünkre is rányomhatja a bélyegét. A stressznek számos kiváltó oka lehet: adódhat a munka mennyiségéből, annak komplexszitásából, időhiányból, a kollégákkal és/vagy a főnökökkel ápolt rossz viszonyból, továbbá számos egyéb tényezőből. Persze valamilyen szinten minden munka stresszes, ugyanakkor ha hosszútávon azt tapasztaljuk, hogy a rajtunk lévő munkahelyi nyomás jelentősen megnövekedett, s ez már az életkedvünkre, személyes kapcsolatainkra, rosszabb esetben akár az egészségünkre is kihatását teszi, abban az esetben mindenképpen érdemes alaposan megvizsgálnunk a munkahelyváltásra vonatkozó lehetőségeinket.
Előrelépési lehetőségek, szakmai kihívások hiánya
Tanácsos lehet váltani – vagy legalábbis az előzőekben bemutatott szempontok alapján megfontolni annak lehetőségét – abban az esetben is, ha munkánk már semmiféle kihívást nem jelent, teljességgel monotonnak érezzük az elvégzendő feladatainkat, s a közeljövőben mindez valószínűtlen, hogy változni fog. Természetes dolog, hogy ahogy egyre inkább tapasztaltabbak és szakavatottabbak leszünk a területünkön, úgy ezzel párhuzamosan elvárjuk, hogy időnként ezt a munkáltatónk például fizetésemelés vagy előléptetés formájában honorálja. Amennyiben azonban ennek semmilyen jele nem mutatkozik, érdemes lehet szemügyre vennünk a munkaerőpiaci lehetőségeinket.
Toxikus munkahelyi légkör
A toxikus munkahelyi légkörnek több jele is lehet. Ilyen például a munkatársak állandó kibeszélése, ami könnyen azt az érzést keltheti bennünk, hogy csak teljesen általános, hétköznapi témákról szabad szóba elegyednünk kollégáinkkal, máskülönben mi magunk is a kibeszélés tárgyát képezhetjük. Persze a munkahelyi légkört nem csak a közvetlen munkatársak, hanem maga a vezetés is mérgezővé teheti. Például oly módon, hogy az alkalmazottakat soha nem jutalmazzák, támogatják, csak kizárólag negatív visszacsatolásokat adnak. Ha ilyen és ehhez hasonló jellemzőket vélünk felfedezni saját munkahelyünkön, akkor tanácsos körbe néznünk az álláspiacon, vagy már kapott ajánlat esetén rábólintanunk arra.
Munka-magánélet egyensúlyának felborulása
Amint azt néhány ponttal feljebb említettük, az életünk egy jelentős részét munkával töltjük. Ennek azonban mindenképpen érdemes egy határt szabni és egyfajta egyensúlyt felállítani a munka és a magánélet között, máskülönben mind magánéleti, mind a karrierhez való viszonyulás szempontjából súlyos következményei lehetnek. Példának okáért az egyensúly hiánya miatt eltávolodhatunk a barátainktól, szeretteinktől, továbbá a rengeteg túlóra vagy hétvégi munkavégzés hatására a kiégés szélére is kerülhetünk. Ha tehát a munka miatt túlságosan gyakran kell nemet mondanunk a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységekre, akkor lehet, hogy ideje egy élhetőbb feltételek biztosító állást keresnünk.
VeszpremAllas.hu / N.G.