Az álláskeresés, illetve összességében a karrierépítés eredményességét és dinamizmusát jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy mekkora kapcsolati tőkével rendelkezünk. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az életünk során hány és hány olyan történetet hallottuk, mikor valaki az ismeretsége révén került be egy céghez, vagy lépett feljebb magasabb pozícióba. Jó hír, hogy kapcsolatépítést sosem késő elkezdeni, és ma már az online térnek köszönhetően jóval több eszközünk is van erre, mint korábban.
Könnyen lehet persze, hogy ezek az eszközök nem mindenki számára ismertek és egyértelműek, így a következőkben amellett, hogy részletesen is bemutatjuk a kiterjedt szakmai kapcsolati hálózat előnyeit, összefoglaljuk az ennek kiépítését szolgáló lehetőségeket is.
Miért fontos a kapcsolati háló karrier szempontból?
A széleskőrű szakmai ismeretségnek számos előnye van, amelyek közül az egyik legfontosabb kétséget kizáróan az, hogy rajta keresztül a rejtett álláslehetőségről is értesülhetünk. Sok cég ugyanis a betöltendő pozícióit nem hirdeti meg egyből az állásportálokon, illetve egyéb platformokon, hanem első körben a munkavállalóinak az ajánlásaira támaszkodik. Ezeket az ajánlásokat pedig – a pozíció sikeres betöltése esetén – gyakran bónuszokkal jutalmazzák, ezzel is ösztönözve a munkavállalókat arra, hogy minél szélesebb körben szólítsák meg ismerőseiket. Mindezek alapján álláskeresőként levonhatjuk azt a következtetést, hogy az online térben aktuálisan elérhető állások korántsem fedik le a munkaerőpiac összes lehetőségét, és ahhoz, hogy az addig rejtett kapuk is kinyíljanak előttünk fontos, hogy új ismeretségeket kössünk.
A másik nagyon fontos, a kapcsolatépítés mellett szóló érv, hogy minél több iparágban, beosztásban és pozícióban tevékenykedő embert ismerünk, annál többet tudhatunk meg a munkaerőpiacról. Példának okért az elmesélések alapján jobban beleláthatunk az egyes cégek működésébe, valamint következtetéseket vonhatunk le az ott uralkodó munkahelyi légkörrel kapcsolatban. De emellett akár az egyes szektorokban, munkakörökben jellemző átlagfizetésekről is informálódhatunk, ami iránymutatásként szolgálhat a bérigényünk megállapítását illetően. Végezetül pedig arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kiterjedt kapcsolati hálózat révén több történet juthat el hozzánk, például a megélt tapasztalatokról, elkövetett hibákról, szükséges lépésekről. Ezekből pedig rendkívül sokat meríthetünk, hisz a történetek tanulságait akár a saját karrierünk tekintetében is hasznosíthatjuk.
Hogyan bővíthetjük szakmai kapcsolatainkat?
A szakmai kapcsolatépítés – vagy divatosan szólva networking – sikerességének egyik alapfeltétele a proaktivitás. Ennek értelmében célirányos lépéseket kell tennünk azért, hogy ismeretségeket kössünk, szövetségeseket találjunk. Fontos ugyanakkor, hogy a folyamatnak nem része, hogy konkrét személyeket keresünk meg álláslehetőség reményében, hanem sokkal inkább a szakmai profilunk megismertetésére kell koncentrálnunk. Emellett pedig azt se felejtsük el, hogy erős szakmai kapcsolatokat nem lehet úgy kiépíteni, ha mindig kizárólag csak a saját érdekeinket tartjuk szem előtt. Mutassunk nyitottságot akkor is, ha valaki tőlünk kér szívességet.
Magára az egyes módszerekre rátérve, alapvetően két típusú kapcsolatépítésről beszélhetünk: az online és a hagyományos offline térben történőről. Előbbi kapcsán különösen a közösségi médiás felületek, szakmai fórumok és csoportok lehetnek nagy segítségünkre. Itt fontos kiemelni a LinkedIn szerepét, ami egy szakmai közösségi oldal, ahol a profilunkat maga az önéletrajzunk teszi ki. A széleskörű szakmai kapcsolatépítésnek ma már elengedhetetlen kelléke ez a portál, s egy jó felépített profillal gyakorlatilag megsokszorozhatjuk az elhelyezkedési esélyeinket. A profilunk kidolgozottsága mellett érdemes még szem előtt tartanunk az ismerőseink listáját is. Mivel alapvetően egy szakmai, a közösségteremtésre és kapcsolatépítésre specializálódott portálról beszélünk, akár olyanokat is bejelölhetünk, akiket egyébként nem ismerünk, viszont szakmabeliek, vagy esetleg a pályájukat érdekesnek találjuk, felnézünk rájuk. Fontos lehet továbbá az is, hogy „hallassuk a hangunk”, vagyis állapotfrissítésként bátran osszunk meg képeket, videókat cikkeket, illetve az ahhoz kapcsolódó jól átgondolt és megfogalmazott véleményünket. Ezt egyébként akár valamelyik, a szakmánkhoz közel álló tematikus Facebook-csoportban is megtehetjük.
Persze mindemellett ne feledkezzünk meg a hagyományos, személyes találkozón alapuló lehetőségekről sem, hisz ezeken sokkal közvetlenebb módon lehet kapcsolatot építeni, mint az online térben, ahol sokan meglehetősen távolságtartóak. Egy szakmai előadáson, konferencián vagy workshopon viszont biztosak lehetünk benne, hogy a résztvevők érdeklődése és szakterülete valamilyen szinten egyezik a minékkel, így beszélgetésbe elegyedni is sokkal könnyebb. Fontos tipp, hogy az ilyen jellegű szakmai/üzleti eszmecserék során érdeklődőek és nyitottak, ne pedig tolakodóak legyünk. Ne próbáljuk például valakire mindenképpen ráerőltetni az önéletrajzunkat, névjegykártyánkat. Elsősorban azok társaságát keressük, akik esetében úgy érezzük, hogy a szakmai érdeklődés kölcsönös. Ezt követően pedig a kialakított ismeretségek utógondozásáról se feledkezzünk meg, vagyis jelöljük be ezen személyeket LinkedIn-en, alkalmanként váltsunk velük néhány szót, s ha segítségre van szükségük legyünk támogatóak.
VeszpremAllas.hu / N.G.