A munkavégzés mellett mindenkinek vannak más tervei is az évre vonatkozóan. Példának okáért a munkavállalók jelentős része tekint várakozással a nyári időszakra, s tervez kisebb-nagyobb utazást, vagy csupán otthoni kikapcsolódást. Ehhez pedig adottak is a lehetőségek, méghozzá az éves szabadság formájában, aminek kifejezett célja, hogy időt biztosítson a munkavállalóknak a pihenésre és feltöltődésre, továbbá a fontos ügyeik elintézésre.
Természetesen a szabadság mértékét, illetve ezen napok kiadásának módját szabályozza a Munka Törvénykönyve, amely szabályokkal munkavállalóként rendkívül fontos tisztában lennünk egyrészt féleértések elkerülése végett, másrészt a saját terveink megvalósítása céljából. A következőkben ezért összefoglaljuk a szabadsággal kapcsolatos legfontosabb 2023-as tudnivalókat, továbbá némi iránymutatással szolgálunk a szabadságtervezést illetően is.
Az éves szabadság jelentése, mértéke, kiadása
Az éves fizetett szabadság alatt azon munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat értjük, mikor az alkalmazott mentesül a munkavégzés, illetve a rendelkezésre állás kötelezettsége alól. Ezen napok az alapszabadságból, valamint a többféle jogcímen hozzáadódó pótszabadságókból tevődnek össze. Az alapszabadság mértéke 20 nap, míg a pótszabadságok száma az életkor, a munkavállaló gyermekeinek száma, a munkakör speciális jellege és a munkavállaló esetleges megváltozott munkaképessége függvényében kerül meghatározásra.
Fontos tudnivaló ugyanakkor, hogy az éves szabadság mértékétől függetlenül, a munkavállalók csupán 7 nap szabadság kivételéről dönthetnek, a többit a munkáltató adja ki, vagyis annak időpontját is meghatározhatja. Az említett 7 napot viszont a munkáltató köteles maximum két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban rendelkezésre bocsájtani. Köteles továbbá a naptári évben egyszer legalább 14 nap hosszúságú munkavégzéstől mentes pihenést biztosítani, amibe a szabadság napjai, valamint a munkaszüneti napok egyaránt beleszámíthatnak. A szabadság kivételére és kiadására vonatkozó szándékát egyébként mindkét félnek a szabadság megkezdése előtt legkevesebb 15 nappal be kell jelentenie.
A pótszabadsággal kapcsolatos tudnivalók
A pótszabadság egyik legismertebb típusa az életkor szerinti pótszabadság, ami a 18 év alatti és a 25 év feletti munkavállalók számára jár. Előbbiek esetében ez évi 5 nap pótszabadságot jelent, míg utóbbiakéban az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik, amelynek értelmében a
-
25. életévtől 1 nap pótszabadság,
-
28. életévtől 2 nap pótszabadság,
-
31. életévtől 3 nap pótszabadság,
-
33. életévtől 4 nap pótszabadság,
-
35. életévtől 5 nap pótszabadság,
-
37. életévtől 6 nap pótszabadság,
-
39. életévtől 7 nap pótszabadság,
-
41. életévtől 8 nap pótszabadság,
-
43. életévtől 9 nap pótszabadság,
-
45. életévtől 10 nap pótszabadság jár.
Az éves szabadság keretét növeli ezenkívül a gyermekek után járó pótszabadság is: 1 gyermek után 2 nap pótszabadság, 2 gyermek után 4 nap pótszabadság, 3 vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár. Ez mindkét szülőt megilleti a gyermek megszületésétől vagy örökbefogadásától, egészen a 16. életévének a beöltéséig. Ezenkívül 2023-ban megjelent egy új szabadságtípus is, a szülői szabadság. Ez a szabadságforma a gyermek 3 éves koráig jár mindkét szülő részére, s időtartama összesen 44 munkanap. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezen napokra a munkavállalót csak a távolléti díjának 10%-a illeti meg, amit csökkenteni kell az ezen időszakra megfizetett gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével. Kivételt képez ez alól a 10 nap hosszúságú apasági szabadság, amelynek első 5 napjában a távolléti díjuk egésze, míg a második 5 napjában a távolléti díjuk 40%-a illeti meg az apákat. Ez a szabadságtípus egyébként a gyermek születését követő második hónap végéig kivehető.
Pótszabadság ugyanakkor nem csak az életkor és a született gyermekek jogcímén, hanem a munkakör speciális jellegéből fakadóan is járhat. Példának okáért 5 nap pótszabadság illeti meg a veszélyes és a mentálisan megterhelő munkakörökben dolgozókat. Ez alatt azon pozíciókat értjük, amelyek tevékenysége állandó jelleggel a föld alatt történik, valamint ahol a munkavállalók naponta 3 órán keresztül vannak kitéve ionizáló sugárzásnak.
Ugyancsak 5 nap pótszabadság jár a fogyatékossággal élő munkavállalók számára. Ezen kategóriába azon dolgozók tartoznak, akik rokkantási ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, vakok személyi járadékára jogosultak, vagy megváltozott munkaképességű dolgozók. Megváltozott munkaképességűnek tekinthetők azok, akiknek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság megítélésében 60 százalékos vagy kisebb mértékű, 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek, vagy a munkaképesség-csökkenésük meghaladja az 50%-ot.
További munkavállalói jogok: https://pecsallas.hu/utmutato-allaskeresoknek/151/munkavallalok-jogai-es-kotelezettsegei
Jótanácsok a szabadságtervezéshez
Amint arra a korábbiakban is már rámutattunk, munkavállalóként a szabadságaink nagyobb része felett nem mi, hanem a munkáltató rendelkezik. Ettől függetlenül a munkáltatónak meg kell hallgatnia kéréseinket, s azokat jellemzően figyelembe is szokták venni a szabadságok kiadásakor. Persze mindez több tényezőtől is függ, beleértve a cég méretét, illetve a pozíciónk egyes paramétereit. Korántsem mindegy például, hogy egy kisvállalkozásról vagy egy nagyobb multiról beszélünk, ahogy az sem, hogy hányan tudják ellátni az általunk betöltött munkakör feladatait. Fontos továbbá, hogy a cég működésének szezonalitását is figyelembe vegyük, hisz szinte minden vállalatnak vannak olyan hónapjai, amelyekre amolyan csúcsidőszakként tekinthetünk. Ilyenkor pedig többnyire nem szívesen engedik hosszabb szabadságra a munkavállalóikat. Érdemes tehát mindezen szempontokat átgondolnunk, és már az év korai szakaszában megterveznünk és meghatároznunk a szabadsággal kapcsolatos igényeinket.
VeszpremAllas.hu / N.G.