Az értékesítői pozíciók meglehetősen gyakran hirdetett munkaköröknek számítanak, többek között Veszprém hirdetéseit olvasva is rendre belefuthatunk ilyen jellegű álláslehetőségekbe. A szakmának ugyanakkor meglehetősen kétes a megítélése, sokan azt gondolják, hogy a sales csupán a rábeszélésről, csúnyább szóval mondva a tukmálásról szól. A következőkben igyekszünk árnyalni ezt a képet, vagyis egyebek mellett megmutatjuk, hogy milyen változatos feladatokkal lehet szembesülni ezen szakmán belül, valamint, hogy mik azok a képességek, amik alkalmassá tesznek valakit egy értékesítői pozícióra. Annyit előjáróban elárulunk, hogy korántsem csak a meggyőzőképesség!
Mivel foglalkozik egy értékesítés?
A sales szakma alapvetően két fontos megközelítésből vizsgálható: egyrészt, hogy termék vagy szolgáltatás értékesítéséről beszélünk, másrészt, hogy magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak történik az értékesítés. A magánszemélyek részére történő értékesítés során B2C (Business-to-Consumer), míg vállalkozások esetében B2B (Business-to-Business) értékesítésről beszélhetünk. Fontos tudnivaló továbbá, hogy az értékesítés és a marketing nem ugyanaz. A két területet ugyan szorosan összefonódik, de míg a marketing egy márka megismertetésére, a potenciális ügyfelek megszólítására fókuszál, addig az értékesítés ezen megszólított potenciális ügyfelekből igyekszik valós ügyfeleket generálni. A marketing szakmával, és az azzal kapcsolatos veszprémi lehetőségekkel egyébként az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesebben:
Munkakörök a sales területén
Az értékesítési szakmán belül számos pozíciót megkülönböztethetünk, a következőkben ezek közül fogunk áttekinteni néhányat. Érdemes a felsorolást a Sales Representative (Értékesítési munkatárs) munkakörrel kezdenünk, ami Veszprémben is az egyik leggyakrabban hirdetett értékesítői álláslehetőség. Ez ugyanis egyfajta belépőszint, amelynek kapcsán gyakran nem igényelnek korábbi, ehhez hasonló tapasztalatot a munkáltatók. Ebben a pozícióban a feladatok főként az új ügyfelek felkutatása, valamint a már meglévőkkel való rendszeres kapcsolattartás köré összpontosulnak. Hasonló feladatokat látnak el az Account Manager (Ügyfél-kapcsolattartó) munkakört betöltők is, bár esetükben a hangsúly főként a meglévő ügyfelekkel való kapcsolattartásra fordítódik, melynek során többek között ismertetik velük a cég új termékeit, szolgáltatásait.
Magasabb pozíciót jelent az előbbiekben említetteknél a Key Account Manager (Kiemelt ügyfél-kapcsolattartó) állás, ahol már általában legalább 3 éves releváns szakmai tapasztalat a megkövetelt. Ebben a munkakörben ugyanis kifejezetten a cég nagyobb, kiemelt ügyfeleivel kell kapcsolatot tartani, valamint a jogkör is szélesebb, beleértve például az egyedi ügyféligényeknek megfelelő szerződéskötés lehetőségét. Ez azonban még nem vezetői pozíció, szemben a Sales Manager (Értékesítési vezető) beosztással, aminek betöltőinek a felelősségei részét képezi például az értékesítési stratégia kialakítása, a tervezett árbevétel biztosítása, a munkafolyamatok koordinálása, illetve az éves keretszerződések megkötése is. Ugyancsak magas beosztás az Area Sales Manager (Területi vezető) pozíció, ahol a fő feladatot a területi képviselők összefogása, irányítása teszi ki. Végezetül pedig nem mehetünk el szó nélkül a Business Development Manager (Vállalkozásfejlesztő menedzser) titulus mellett sem, akik már egyszerre felelnek az értékesítés mellett a cég marketingjéért is.
Veszprémi értékesítő állások: https://veszpremallas.hu/allasok/kereskedelem-ertekesites
Az értékesítési szakmához szükséges tulajdonságok
Azt, hogy valaki mennyire lesz sikeres értékesítő a legtöbb esetben korántsem az iskolai végzettsége, hanem sokkal inkább a személyes kompetenciái és rátermettsége határozza meg. Az első és az egyik legfontosabb tulajdonság, amit ki kell emelnünk, az az önállóság. Egy jó értékesítő ugyanis képes az önálló munkavégzésre, nem szorul folyamatos segítségre, iránymutatásra és noszogatásra. Kiemelendő továbbá a felkészültség is, vagyis hogy ne okozzon gondot számára az értékesített termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolása, hiszen ha ez mégis megtörténne, azzal gyakorlatilag ellehetetlenítené a hitelességét.
Fontos mindemellett a stratégiaalkotási képesség is, hisz az ügyfelekkel való tárgyalások sokkal nagyobb eséllyel vezetnek eredményre, ha az értékesítőnek van egy stratégiája. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy ismerje az ügyfelét, és megfelelően tudja felmérni annak igényeit, problémáit. Itt jön a képbe az empátia mint szükséges tulajdonság, mivel az értékesítőnek nem pusztán az a feladata, hogy az adott termék vagy szolgáltatás előnyeit hangoztassa, hanem hogy azokkal egyúttal reflektálni is tudjon ügyfele problémáira. Ezt megtanulni és hatékonyan alkalmazni egy hosszú folyamat, így az eltökéltségnek és tanulási vágynak szintén az értékesítő alapvető tulajdonságának kell lennie. Na meg persze a kitartásnak, hisz az eladási számok nem mindig jönnek egyik pillanatról a másikra, s ilyenkor időbe telhet, míg az értékesítő megtalálja a probléma forrását, illetve az ezt kiküszöbölő megfelelő stratégiát.
Az értékesítői munka előnyei, hátrányai
Ahogy azt a fentebb bemutatott pozíciók listája is szemlélteti, az értékesítői szakma kiváló karrierépítési lehetőséget kínál. Megfelelő hozzáállással és kellő kitartással egészen magas szintekre is el lehet jutni, amely pozíciókban már a fizetések is rendkívül kedvezőek. Ha pedig már a fizetésnél tartunk érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb értékesítői pozíciónál alapbér plusz bónusz rendszerrel dolgoznak a cégek. Ezt egyszerre tekinthetjük előnynek és hátránynak is, hisz ha jól megy a szekér és jó számokat produkál az értékesítő, akkor egészen magas fizetésekre is szert tehet, nehezebb időszakokban viszont adódhatnak problémái az anyagiak terén. Nagy előny ugyanakkor, hogy az értékesítés során elsajátított verbális és nonverbális készségek a hétköznapi életben is sikerrel alkalmazhatók, továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy ezen szakma kiváló lehetőségeket biztosít a kapcsolatépítésre, melynek folytán az értékesítők általában kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek. Ezen ismeretségeiknek pedig szakmai és személyes célokból egyaránt hasznát vehetik.
A pozitívumok mellett azonban érdemes szót ejtenünk arról is, hogy az értékesítők sokszor nagy nyomás alatt dolgoznak az előirt számok jelentette teljesítménykényszer miatt. Ha ezeket a számokat pedig hosszabb távon nem produkálják azt nem csak a jövedelmükön érezhetik meg, de akár az állásuk is veszélybe kerülhet. Nehézség továbbá az is, hogy ez a munkakör javarészt az emberekkel való kommunikációra épül. Ebből adódóan egy értékesítőnek akkor is pozitivitást és lelkesedést kell mutatnia, ha éppen rosszabb napja van. A hangulata tehát semmiképpen sem nyomhatja rá a bélyegét a munkavégzésére. Legvégül az sem elfelejtendő – ahogy arra a korábbiakban is már utaltunk –, hogy ez a szakma nem a hard skillekre, hanem javarészt a soft skillekre építkezik, ami némiképp hátrányt jelenthet egy esetleges későbbi karrierváltás során.
VeszpremAllas.hu / N.G.