A munkaerőpiaci boldogulásunk sikerességét alapjaiban határozza meg, hogy milyen képeségekkel rendelkezünk. A képességek terén alapvetően két kategóriát különböztetünk meg: soft és hard skilleket. Természetesen a mindennapokban való helytálláshoz – beszéljünk bármilyen munkakörről is – mindkét típusú készségre szükség van. A következőkben ezért amellett, hogy tisztázzuk, hogy pontosan milyen jellegű kvalitásokat is értünk soft és hard skillek alatt, bemutatjuk azt is, hogy ezek közül melyek lehetnek a legfontosabbak a munkaerőpiacon való könnyed érvényesülést illetően, egyebek mellett Veszprémben is.
A munkaerőpiaci boldogulásunk sikerességét alapjaiban határozza meg, hogy milyen képeségekkel rendelkezünk. A képességek terén alapvetően két kategóriát különböztetünk meg: soft és hard skilleket. Természetesen a mindennapokban való helytálláshoz – beszéljünk bármilyen munkakörről is – mindkét típusú készségre szükség van. A következőkben ezért amellett, hogy tisztázzuk, hogy pontosan milyen jellegű kvalitásokat is értünk soft és hard skillek alatt, bemutatjuk azt is, hogy ezek közül melyek lehetnek a legfontosabbak a munkaerőpiacon való könnyed érvényesülést illetően, egyebek mellett Veszprémben is.
Mik azok a hard skillek?
A képességek tárgyalását érdemes a hard skillekkel kezdenünk, mivel azok jóval könnyebben meghatározható és értelmezhető készségek, mint a soft skillek. Hard skilleknek – azaz kemény készségeknek – ugyanis az olyan tanulás útján elsajátított kompetenciákat tekintjük, amelyekkel kapcsolatos tudás egzakt és objektív módon mérhető. Tipikus és egyben a megértést leginkább segítő példa erre a nyelvtudás, ami számos ágazatban és pozícióban az egyik legfontosabb hard skillnek számít manapság a munkaerőpiacon. A nyelvtudás szintje különböző teszteken keresztül pontosan mérhető, amit követően a jelölt tudása az A1-A2-B1-B2-C1-C2 kategóriák valamelyikébe kerül besorolásra. Mindez persze csak egy példa volt, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a hard skillek esetében az iskolai évek alatt, a munkatapasztalat során, esetleg különböző képzések útján vagy autodidakta módon elsajátított képességekről beszélhetünk.
Mit kell tudni a soft skillekről?
A hard skillekkel ellentétben a soft skillek már jóval nehezebben megfogható képességek, ezen kategória alatt ugyanis olyan interperszonális, szociális készségeket értünk, amelyeket a mindennapjaink során az emberi kapcsolatainkban alkalmazunk. Mindez azt jelenti – néhány munkahelyi példát említve –, hogy a soft skillek főként a kommunikációban, tárgyaláskor, problémamegoldáskor, esetleg egy csapat irányításakor kapnak főszerepet. Jól látható, hogy ezen kvalitások már sokkal nehezebben mérhetőek, hisz például míg egy adott szoftver ismeretének a szintje különböző erre irányuló teszteken keresztül könnyedén és objektíven meghatározható, addig a kommunikációs képességekkel, vagy a vezetőképeségekkel kapcsolatban már nem ilyen egyszerű egyértelmű állításokat megfogalmazni.
Melyek a legfontosabb hard skillek a munkaerőpiacon?
Amennyivel egyszerűbb dolgunk volt a hard skillek definiálásánál, annyival nehezebb a feladatunk, mikor konkrét kompetenciákat kell megneveznünk, valamiféle fontossági sorrendhez igazodva. Ez egész egyszerűen abból fakad, hogy minden szakma más, ily módon pedig nyilvánvalóan eltérő szakmai ismeretekre is van szükség. A következőkben tehát főként az általánosságokra fogunk fókuszálni, ahelyett, hogy egy-egy szakmához kapcsolódó szükséges hard skilleket részleteznénk. Az első és manapság az egyik legfontosabb – nem meglepő módon – a számítógépes ismeretek. Ma már gyakorlatilag mindenkinek, aki irodában vagy bármilyen adminisztratív teendőkkel is járó pozícióban dolgozik tudnia kell kezelni a számítógépet, azon belül is főként az MS Office, illetve a különböző levelezőrendszerek ismerete a megkövetelt.
Nem alapvető, ugyanakkor a munkaerőpiacon jól kamatoztatható tudás a programozási nyelvek ismerete. Többek között Veszprémben is számos olyan álláslehetőséggel találkozhatunk, ahol Java, PHP, C#, C++ vagy esetleg JavaScript ismeret is a követelmények között szerepel, s ezen állások általában rendre jó kereseti lehetőségeket biztosítanak. Persze mindezek mellet számos egyéb hasznos programozási nyelvet vagy szoftverekben szerzett jártasságot fel lehetne sorolni, belehetne mutatni, általánosságban tehát inkább fogalmazzunk úgy, hogy maga az analitikus gondolkodásmód mint hard skill kiválóan hasznosítható a munkaerőpiacon. Ahogy kiválóan hasznosíthatóak a marketing ismeretek is, különös tekintettel például a keresőoptimalizálásban, közösségi média marketingben, Google Analytics-ben szerzett tapasztalatokra. Mindemellett pedig nem feledkezhetünk meg a pénzügyi, mérnöki, természettudományos vagy egészségügyi tudásanyag értékességéről sem, amelyek birtokában szintén nem okozhat gondot a boldogulás a munka világában.
A szükséges soft skillekről részletesebben
A legtöbb helyen manapság már csapatban zajlik a munkavégzés, így az együttműködő képességnek, illetve a csapatjátékos attitűdnek mindenképpen a soft skilljeink repertoárjának részét kell képeznie a könnyű elhelyezkedés érdekében. Hasonlóan fontos tulajdonság a kiváló kommunikációs képesség is, de emellett az aktív hallgatás készségéről sem feledkezhetünk meg, hisz ez teszi lehetővé, hogy megértsük a másik álláspontját, igényeit és szándékait. Szorosan összefügg ezzel az alkalmazkodóképesség is, mivel egy munkahelyen nem elég csupán megértenünk a másik elképzeléseit, hanem bizonyos mértékig alkalmazkodnunk is kell ahhoz, vagyis törekednünk kell a közös nevező megtalálására. Mindezek mellett persze nem feledkezhetünk olyan tulajdonságokról sem, mint például a magas érzelmi intelligencia, empátia, megbízhatóság, motiváltság, szervezőképesség vagy problémamegoldó képesség. A lista ugyanakkor még így sem teljes, azonban arra talán már rámutat, hogy korántsem elengedő manapság kizárólag csak szakmailag képzettnek lenni, a személyes tulajdonságok, kvalitások tekintetében ugyanúgy helyt kell tudni állni.
Soft skill vagy hard skill? Melyik a fontosabb?
Míg korábban a munkáltatók egyértelműen a hard skillek alapján döntötték el, hogy kit alkalmaznak egy adott pozícióra és kit nem, addig manapság egyre nagyobb szerepet kapnak a személyiségi tényezők, azaz a soft skillek is. Ezt az állítást már számos tanulmány alátámasztotta, sőt, vannak olyanok is, amelyek arra jutottak, hogy napjainkban a soft skillek nagyobb hangsúllyal bírnak a kiválasztás során, mint a hard skillek. A legdiplomatikusabb válasz ugyanakkor az alcímben feltett kérdésre mégis inkább az, hogy ezen kompetenciákat nem érdemes versenyeztetni, hanem egymást kiegészítő tényezőként kell tekinteni azokra. Mindez azt jelenti, hogy a soft és hard skilljeink egysége határozza meg, hogy alkalmasak vagyunk-e az adott pozícióra vagy sem.