2023 fontos változásai munkavállalói szempontból

A minimálbér és a garantált bérminimum 2023-ban

A dolgozóknak kifizethető legkisebb bérek Magyarországon törvényben vannak szabályozva. Ezeket minimálbérnek és garantált bérminimumnak nevezzük, de a köznyelv gyakran csak szakmunkás minimálbérként és diplomás minimálbérként hivatkozik rájuk. A minimálbér alatt azon összeget értjük, amit a munkavállalónak teljes munkaidős munkavégzés esetén mindenképpen meg kell kapnia, vagyis ez nem képezheti vita és alku tárgyát. A garantált bérminimumnál már más a helyzet, az ugyanis azoknak jár, akik legalább középfokú iskolai végzettséget megkövetelő munkakört töltenek be. Itt fontos megjegyezni, hogy a tévhitekkel ellentétben a középfokú iskolai végzettség megléte önmagában nem biztosítja a garantált bérminimumra való jogosultságot. Ehhez az kell, hogy a pozíció betöltésének feltétele legyen a középfokú végzettség.

A minimálbér és a garantál bérminimum mértékének megállapítása a kormány feladata, s ezt minden évben meg is teszi kormányrendelet formájában. A legutóbb életbe lépett szabályozás szerint a minimálbér 2023 január 1-től 16 százalékot emelkedve bruttó 232 000 forintra nő, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal gyarapodik, s mértéke bruttó 296 400 forint lesz. Mindez a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék és a 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) levonását követően a minimálbér esetén nettó 154 280 forintot, a garantált bérminimum esetén pedig nettó 197 106 forintot jelent (ha eltekintünk az esetlegesen járó adókedvezményektől).

Új szabadságtípusok

Az uniós irányelvekhez igazodva 2023 január 1-től több tekintetben is változott a Munka Törvénykönyve a szabadságokat illetően.  Ezek közül az egyik fontos változás, hogy az apasági szabadság mértéke a korábbi 5 napról 10 napra emelkedett. Ez idő során az első öt napon az apákat továbbra is teljes bér illeti meg, ugyanakkor a második öt napra már csak a távolléti díjuk 40%-a. Persze a munkáltatók ettől függetlenül dönthetnek úgy, hogy az apasági szabadságra teljes munkabért biztosítanak, azonban a költségvetésből csak az első öt munkanap távolléti díját tudják majd visszaigényelni.  

Fontos változás emellett a szülői szabadság megjelenése is, mint új szabadságtípus. Ez a szabadságforma a gyermek 3 éves koráig jár, az anyát és az apát egyaránt megilleti, s időtartama összesen 44 munkanap. Ezen napokra a munkavállalót a távolléti díjának 10 %-a illeti meg, amit csökkenteni kell az erre az időszakra megfizetett gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével. Új intézmény emellett a gondozói munkaidő-kedvezmény is, ami azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló a beteg hozzátartozóját vagy a vele élő társát gondozhassa, amennyiben ezt a személy kezelőorvosa igazolja. Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy ez az évenként legfeljebb 5 napra igénybevehető kedvezmény nem szabadság, vagyis díjazás sem jár érte. Munkabér hiányában pedig ezen napokra a munkavállaló köteles lesz egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetni, amit természetesen a munkáltató akár át is vállalhat tőle.

A szabadságot érintő változásokkal kapcsolatban érdemes még megemlíteni az azok kiadására vonatkozó módosítást is. Ennek értelmében a munkáltatók 2023 januártól jogot kapnak arra, hogy a működésüket közvetlenül és súlyosan érintő esetekben a már jóváhagyott szabadság kiadását megtagadják, vagy azt legfeljebb 60 nappal későbbre elhalasszák. Fontos ugyanakkor, hogy ezt minden esetben igazolniuk kell, s a módosítás okozta kárt és költséget is meg kell téríteniük.  

Bővülő tájékoztatási kötelezettség

Jelentősen változik a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége is 2023-ban, pontosabban fogalmazva nagymértékben kibővül az. Változás továbbá az is, hogy az új törvény értelmében a munkafeltételeket már az első munkanaptól számított hetedik naptári napig közölni kell a munkavállalóval, a korábban alkalmazott tizenötödik naptári nap helyett. A kiegészülő írásbeli tájékoztatóban pedig az alábbi elemeknek is helyet kell kapniuk ezentúl:

• a munkaviszony kezdete és tartama,

• a munkahely,

• a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szabályok,

• a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a munkaidő-beosztás napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja)

• a munkáltató képzési politikája és a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama,

• a hatóság, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheit megfizeti.

Változások a próbaidővel kapcsolatban

Jelentős változás történnek 2023-ban a próbaidőt illetően is. A Munka Törvénykönyve ugyanis 2023-tól úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkaviszony legfeljebb 12 hónapra jön létre, abban az esetben a kiszabható próbaidő időtartamát is arányosan kell megállapítani. Mindez azt jelenti, hogy például egy 6 hónapos határozott idejű munkaviszony esetében a próbaidőt legfeljebb 1,5 hónapban lehet megállapítani az általánosan alkalmazott 3 hónap helyett. Új szabály ezenkívül az is, hogy munkáltatók az azonnali hatályú felmondást már akár a próbaidő utolsó napján is postára adhatják, vagyis nem jelent akadályt, ha a munkavállalók csak a próbaidő lejárta után kapják meg a dokumentumot.

VeszpremAllas.hu / N. G.